Bakonybél község adatai

Terület : 2436 ha
Lakosok száma : 1486 fő
Lakások száma : 566
GPS koordináták : 47.25283, 17.72933
EOV koordináták : 550234, 212927

Veszprém megyében, a Bakony északi részén, az úgynevezett Magas-Bakonyban elterülő község Magyarország egyik kedvelt dunántúli üdülő- és kiránduló-központja. A tengerszint felett 250-300 méter magasságban fekvő, 1500 lelkes községet 500-700 m magas hegyvonulatok ölelik körül. A szájhagyomány szerint neve is innen ered: a Bakony „belében” terül el. Zirc felől érkezve a Nagy - Somhegy (649 m) alatt vezet el az út, távolabb a Kőris-hegy (709 m), tetején a polgári repülést segítő radarállomás fehér gombára emlékeztető építményével, majd a Kék-hegy (661 m), a Pápavár (531 m), a Középső-Hajag (646 m), a Gát-hegy (494 m), a Tönkölös-hegy (515 m). Más sziklás ormai is mind 400 méter körüli magasságúak. A változatos felszín miatt útjai kanyargósak, emelkedők-lejtők váltják egymást, csodálatos, változatos látványt nyújtva az ideérkezőnek.
Zirctol 18, Pápától 33, Veszprémtől 40 km-re fekszik. A községen átfolyó Gerence-patak a környékbeli nagyszámú „kútnak” nevezett, állandó és időszaki forrásokból (Király-kút, Szarvas-kút, Hármas-kút), valamint a kisebb patakok vizéből táplálkozik (Gella, Öreg-Séd, Vörös János-Séd, Fekete-Séd, Somberek-Séd, Szömörke). A vízátereszto rétegeken átjutva a lehulló csapadék a mélyben karsztvízként marad meg. A vízmű 300 méter körüli mélységből szivattyúzza a tiszta karsztvizet. A víz természetformáló munkája nyomán a mészkőből és dolomitból felépülő hegyekben számos barlang képződött. A kanyargós szurdokvölgyek önmagukban is geológiai ritkaságoknak számítanak. A földtörténet korábbi időszakában a még sík térszínbe belevágódtak a felszíni vízfolyások medrei. A hegység kiemelkedése során ezek a medrek mélyülni kezdtek megtartva kanyargósságukat. Köszönhető ez a víz által szállított kavics és törmelék koptató hatásának. Az ilyen típusú völgyeket átöröklődött (antecedens) völgyeknek nevezzük. A meredek völgyoldalakon jól megfigyelhetjük a mészkő rétegeibe beágyazódva az egykor élt élőlények maradványait – fosszíliáit. Ilyen meredek szurdokvölgy például a Gella patak völgye, vagy a Fekete-Séd völgye. A kisebb barlangok, mint a Som-hegyi Nagy- és Kis-Pénzlyuk barlangok, a tönkölösi Likaskő, a szarvadárki Odvaskő, a szárazgerencei Pörgöl, kedvelt kirándulóhelyek. A táj éghajlata hegyvidéki jellegű. A lehulló csapadék éves átlaga napjainkra sajnos már nem éri el a 750 mm-t. Télen előfordul az 1 méter körüli hó, amely a lombos fafajtákkal és fenyőkkel övezett hegyoldalakon csodálatos látványt nyújt. Tiszta erdei levegője gyógyhatású.